A nyírmihálydi Petőfi Sándor általános iskola, ahol Prof. dr. Szabolcsi Róbert alezredes

megkezdte általános iskolai tanulmányait, a Zrínyi utcában található. A Zrínyi utcából jutott el a Zrínyi Egyetemig, az egyetemi tanári címig az egykori kisdiák.

Egyetemi tanári kinevezéséről, az Egyetem és a Bolyai Kar előtt álló feladatokról kérdeztük őt.

– Nagy megtiszteltetés volt számomra az egyetemi tanári kinevezés. Életpályám egy szakaszának lezárása, egyben egy új szakasz kezdete. Az ilyen egyszer adatik meg az ember életében.

Jóleső érzés volt, hogy ott láttam a kollégáimat is, jó volt hallani a Zrínyi Egyetem nevét. Megható volt, hogy egy valaha volt gimnáziumi társammal is találkoztam a frissen kinevezett egyetemi tanárok között.

– Önt idén nevezték ki a Bolyai Kar tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettesévé. Milyen feladatokat lát ma a magyar felsőoktatás előtt, kiemelve a Zrínyi Egyetemet?

– Most az egész magyar felsőoktatás átalakulófélben van. Tavasszal megjelent a leuveni nyilatkozat, követte ezt a MAB elnökének nyilatkozata, a rektori konferencia elnökének nyilatkozata a felsőoktatás jövőjéről. A cél, amelyet a nyilatkozatok kitűztek, a minőségi egyetemek, a kutató egyetemek kialakítása, fejlesztése.

A Zrínyi Egyetem egy sikeres időszakot zárt, melyet folytatnia kell. Az a véleményem, hogy minden siker, amit elérünk, egy új alap ahhoz, hogy előbbre lépjünk. Egy lehetőség, hogy tovább fejlődjünk. De ahhoz, hogy további sikereket érjünk el, további szorgos munkálkodás szükséges, nem ülhetünk a babérjainkon.

– Egyrészt azt halljuk, hogy minőségi oktatásé a jövő, meg kutató egyetemet kell kialakítani, másrészt azt tapasztaljuk, hogy a diplomák egy része veszít az értékéből, a hallgatók egy része alkalmatlan arra, hogy egyetemet végezzen. Nincs ellentmondás ezek között a dolgok között?

– Szerintem nincs. A kutatás, az innováció, a kreativitás együtt van jelen a ma tapasztalható felsőoktatási problémákkal. A bajok a középfokú és a felsőfokú oktatás nem kellő összehangolásából erednek. Az egyetemen akkor lehet jó minőségű az oktatás, ha jó minőségűek az oktatók és jó minőségűek a hallgatók is. A problémát az Egyetem oldaláról úgy közelítjük meg, hogy fontolgatjuk egy nulladik évfolyam bevezetését. Egyébként nemcsak nálunk, hanem a magyar felsőoktatás egészében foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A műszaki felsőoktatás 7 féléves, az első félév lehetne szintre hozó felzárkóztató képzés. A természettudományi tárgyak jó színvonalú oktatásának feltétele, hogy a befogadók olyan szinten legyenek, ami a felsőfokú tananyag befogadásához szükséges.

A trendek adottak. Magyarországon 21 százalék a felsőfokú végzettségű felnőttek aránya, Nyugaton ez a szám 45–50 százalék.

Miután csatlakoztunk az európai felsőoktatási rendszerhez, a következő néhány évben vagy csatlakozunk az európai felsőoktatás színvonalához is, vagy végleg lemaradunk.

– Igen, de miközben kreativitásról, innovációról, kutatásfejlesztésről beszélünk, ott vannak a lemaradásból, a feltételek hiányából adódó bajok. És ez az egész probléma már évek óta ismert. 

– Most átalakulófélben van a szemlélet Magyarországon, a mennyiségi képzés minőségibe megy át, még akkor is, ha közben problémák adódnak a tömegessé váló oktatás miatt.

A kreatív gondolkodás, a gondolkodó ember kifejezések lehet, hogy egy kicsit elcsépeltnek tűnnek, mégis, ez következik. A kutatás, a fejlesztés, az innováció, mint fogalmak és tevékenységek most a helyükre kerülnek.

– De a kutatáshoz, a minőségi fejlesztéshez a feltételek is kellenek.

– A kutatás első helyre kerülése valóban komoly kíhívás, amely Egyetemünket, Karunkat is érinti. 

A biztonságtechnika területén, ami a repülőgép-, a személy- és vagyonbiztonságot illeti, nálunk magas fokú képzésben részesülhet a hallgató. Amit mi kínálunk, egyedi a magyar felsőoktatásban. Ilyen a robotika, mechatronika, ipari robotok, katonai robotok fejlesztése. Nagyszerű, hogy a tárgyi, személyi feltételekkel rendelkezünk a CAD/CAM- CNC képzésben.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek gyenge pontjaink.

Másfajta szemlélettel kell dolgoznunk, pályázatokon kell jelentkeznünk, külső forrásokat kell bevonnunk, a folyamatnak most már az egyetem számára is úgy zárulnia, hogy a piacra visszük a kutatás-fejlesztés eredményét, és a bevételeinket az Egyetem tovább fejlesztésére fordítjuk.

– Most, hogy pályájának egy új szakasza indul, milyen újabb célokat tűzött maga elé?

– Szeretnék egy robotika-mechatronika kiválósági központot létesíteni a Karon. Szeretném a az Automatizálási és Robotikai Intézet humánerőforrás gazdálkodását, tárgyi feltételeit javítani. Tudományos területen célom az MTA doktora cím megszerzése.

Egri Magdi