– A Bologna-folyamat jelentős változásokat hozott a magyar felsőoktatásban. Milyen módon alkalmazkodott egy nagy hagyományokkal rendelkező, alaprendeltetését tekintve katonai intézmény a változásokhoz?

– A Bolyai János Katonai Műszaki Kar jogelődeit tekintve 70 éves múlttal rendelkezik. A kar követi az elődök hagyományait, ennek köszönhetően tud megfelelni a változó felsőoktatási rendszer kihívásainak. Örömmel, de megfelelő önmérséklettel vesszük tudomásul, hogy sikeresen tettünk eleget a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság követelményeinek.

Elkötelezettjei vagyunk az Európai Felsőoktatási Térség kialakítását célzó felsőoktatási reformnak. A bolognai elvekre épülő több ciklusú lineáris képzés előkészítését már 2003-ban megkezdtük, a felsőoktatási intézmények közül az elsők között, három alapképzési és öt mesterképzési szakot létesítettünk és indítottunk.

– Az átlagemberek számára a „Katonai Műszaki Kar” elsőként a tisztképzést idézi fel. Mi az a képzési filozófia, amely áthatja a kar működését, és hogyan kapcsolódik a magyar felsőoktatáshoz?

– Már korábban felismertük, hogy a kar különleges szellemi potenciálját sikeresen tudnánk kamatoztatni a polgári felsőoktatásban is. Így ma már kijelenthetem, hogy nemcsak katonai képzéseink léteznek, hanem a karunkon tanuló hallgatók többsége polgári képzésben vesz részt. Az alapított szakok olyan képzési területeket fednek le, amelyek az oktatási és munkaerőpiac kihívásaira válaszolnak. Ilyenek a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katonai gazdálkodási, a védelmi igazgatási alapképzési szakok; a biztonságtechnikai mérnöki, a katasztrófavédelmi mérnöki, a védelmi vezetéstechnikai rendszertervező, a katonai logisztikai, valamint a védelmi igazgatási mesterképzési szakok. A képzési kínálat szélesítésére, a munkaerő-piaci igényekből kiindulva, indítottuk el a gépészmérnöki alapképzési szakot – kiemelten annak CNC–CAD–CAM szakirányát –, a  közlekedésmérnöki, a pénzügy és számvitel alapképzési szakokat, valamint a műanyag-feldolgozó szerszámtervező szakirányú továbbképzési szakot. A hallgatókért folytatott versenyben a kar alap- és a mesterképzési szakjai népszerűek a jelentkezők körében. A 2008/2009. tanévben megközelítőleg 30%-kal sikerült növelni a jelentkezők számát, jelenleg a karon közel 2500 hallgató tanul. A kar szervezetében működik a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) is, amely 2002-ben szerezte meg akkreditációját.

Az első „alap-, valamint mesterfokozatot” igazoló okleveleket már ünnepélyes körülmények között átvehették végzett hallgatóink. A záróvizsga bizottságok elnökeinek pozitív visszajelzései, valamint a hallgatók záróvizsga eredményei alapján az oktatás minőségét és színvonalát összességében jónak ítélem. A hallgatóink tudományos kutató munkájának sikerét az ITDK-án és az OTDK-án elnyert jó helyezések igazolják.

– A XXI. században elképzelhetetlen egy felsőoktatási intézmény igazi kutatómunka nélkül. Milyen szakmai-szellemi és infrastrukturális háttér áll az intézmény rendelkezésére a kutatásokban és kik a legfőbb megrendelői?

– Bátran mondhatom, hogy a kar rendelkezik a képzés személyi és infrastrukturális feltételeivel. A hallgatók képzését 109 teljes munkaidős, az intézménynél akkreditált oktató végzi. Az oktatók háromnegyede tudományos minősítésű, közülük 11 habilitált és négyen az MTA doktorai.
A kutatási témák a Magyar Honvédség, illetve a védelmi szféra (katasztrófavédelem, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok stb.) számára fontos kérdésekkel kapcsolatosak.

A képzési programokban megfogalmazott szakmai kompetenciák kialakításához a jelenleg rendelkezésre álló szaktantermek, műhelyek és laboratóriumok felszereltsége megfelelő. A közelmúltban jelentős mértékben javult a tárgyi feltételek minősége a CAD-CAM-CNC, valamint a hírközlési és a telekommunikációs laboratóriumokban. A FANUC megnyitotta magyarországi robotikai tudásközpontját és felszerelte ipari robottal. A meglévő informatikai eszközök biztosítják a modern oktatási módszerek következetes alkalmazását. Az előadótermek és a tantermek száma, befogadó képessége jó, felszereltsége modern.

– Egy felsőoktatási intézmény számára meghatározó annak a kapcsolati hálónak a minősége, amely körülveszi. Milyen kapcsolatokkal rendelkezik a ZMNE BJKMK nemzetközi és hazai viszonylatban?

– A kar jó kapcsolatokat ápol hazai és nemzetközi viszonylatban is. A katonai műszaki kapcsolatok fenntartása mellett törekszünk az ipari szférával történő folyamatos együttműködésre is.

Külföldi kapcsolataink közül kiemelt jelentősége van a nemzetközi katonai gyakorlatoknak, amelyek szervezésében és végrehajtásában a kar intézetei és tanszékei fontos szerepet vállalnak. Ilyenek a MAGLITE és a FOURLOG logisztikai gyakorlatok, illetve a COMMIT híradó gyakorlat. A 2009-ban végrehajtott MAGLITE gyakorlat résztvevői a BJKMK Katonai Logisztikai Intézete, a Brit Összhaderőnemi Logisztikai Iskola, a Cseh Védelmi Egyetem, az Osztrák Hadsereg Logisztikai Iskolája, a Lett Védelmi Egyetem és a Román Védelmi Egyetem voltak. A „COMMIT” híradó gyakorlaton a francia, a magyar, a román, a cseh és szlovák katonai tanintézetek hallgatói és oktatói vettek részt.

Az ipari szférával az együttműködés konferenciákban és továbbképzésekben ölt testet. Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere volt számunkra, hogy a FANUC Robotics Kiválósági Központját Magyarországon mi hozhattuk létre.

– Valószínűsíthető, hogy a piaci változások eredményeként az elkövetkező években nagymértékben átalakul a magyar felsőoktatás. Ennek jelei már most érzékelhetőek. Hogyan készül fel az erősödő piaci versenyre a ZMNE BJKMK?

– A kar alapküldetésének továbbra is azt tekinti, hogy az egyetem mérnök-, közgazdász- és közigazgatási vezetőképző programjai magas színvonalat képviseljenek. Ezen nem kívánunk változtatni, mert a járható útnak a minőség és a mennyiség egyensúlyának megteremtését tekintjük.

Képzési portfoliónkat – a fő megrendelők és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően – folyamatosan fejlesztjük. A jelenleg is folyó képzéseket bővíteni szeretnénk olyanokkal, amelyek a nemzetvédelmi és az igazgatási szféra igényei mellett a gazdaság más területeinek a szükségleteit is kielégítik, mint a mérnök-informatikus, a repülőműszaki és a légiközlekedési szakok. Továbbá tervezzük felsőfokú szakképzések, szakirányú továbbképzések és OKJ-s képzések indítását is.

D.G.