A Hallgatói Zászlóalj 2010. február 2-án felvette a Ludovika Hallgatói Zászlóalj nevet. A Ludovika név a művelt magyar ember számára egyet jelent a tisztképzéssel, egy tisztképző intézménnyel. Sajnos azonban még él az emberekben az a rendszerváltás előtti történetírásban és tankönyvekben is olvasható vélemény, nézet, miszerint a ludovikások a „reakciós Horthy-rezsim” legfőbb támaszai voltak, legtöbbjük fasiszta. Pedig e tétel aligha igazolható, még akkor se, ha tudjuk, hogy a honvédség tisztjei akkor is, mint minden korban lojálisak voltak a hatalomhoz.
A Ludovika nevet azonban elsősorban a magyar nemzeti törekvésekkel, az önálló magyar haderő felállításának és korszerűsítésének igényével kell összekötnünk. Hihetetlenül nagy eredménynek könyvelhették el a nemzeti érdekekért fellépő országgyűlési tagok, amikor 1808-ban megszületett a nemzeti tisztképzés létrehozásáról szóló törvény. Negyven évvel később még háborús körülmények között is a hadügyminiszternek, Mészáros Lázár tábornoknak az egyik legfontosabb feladata volt a Hadi Főtanoda megszervezése és beindítása, mivel tisztában volt vele, hogy a honvédsereg jövője csak úgy képzelhető el, ha működik ez az intézmény. A Habsburg politikai és katonai vezetés azonban egészen a kiegyezésig sikeresen akadályozta meg a Ludovika működésének beindítását. Ők is tudták, hogy e nélkül nem is álmodhatunk önálló magyar hadseregről. A kiegyezés után azonban megkezdhette működését az intézmény, először tanfolyamként, majd hadapród iskolaként, végül valóban akadémiaként.
A Ludovika Akadémiát ettől kezdve az ország első felsőoktatási tanintézményei között tartották számon, ahol korszerű ismeretekkel, gyakorlatias képzéssel oktatták és nevelték a leendő tiszteket. A mindenkori magyar haderő legkiválóbb tisztjei oktathattak itt, legtöbbjük háta mögött harctéri tapasztalat és hosszú csapatszolgálat állt. Az akadémistákat a szakmai ismereteke mellett megtanították mindarra, amit egy középosztálybeli embertől elvártak általános műveltég, társasági viselkedés és hazaszeretet vonatkozásában egyaránt. A Ludovika emellett az ország egyik legjobban felszerelt sportkomplexuma is volt, ahol szinte minden akkor divatos sportágat lehetett művelni. Mindezek mellett az akadémia a magyar katonai gondolkodás fejlesztésének legfontosabb műhelye volt.
A Ludovika név tehát elsősorban nem egy királynő nevét jelenti számunkra, hanem egy olyan nemzeti tisztképzés fenntartásának igényét, amely fegyelmezett, vezetni képes tiszteket, művelt, igényes embereket nevel, akik szellemileg és fizikailag is képesek megállni a helyüket a haza védelmében és bármilyen katonai feladat ellátásában és irányításában.
Abban reménykedünk, hogy e névváltozással, természetesen nem elfeledkezve az elmúlt hatvan év tapasztalatairól és értékeiről sem, még sikeresebben sikerül tartalmilag is igazodni az egykori iskola képzéséhez, nevelési célkitűzéseihez, természetesen a mai kor igényeinek és elvárásainak megfelelően. Ha ezt nem sikerül elérnünk, akkor hiábavaló minden erőfeszítés. Hogy milyen is lehetett az élet a Ludovikán, azt kívánjuk érzékeltetni egy harmincas évekből származó napirenddel.
A Magyar Királyi Ludovika Akadémia napirendje
(téli változat)
|
Időpont |
Napirend |
|
6.00 |
Ébresztő |
|
6.00 – 7.00 |
Tisztogatás, öltözködés, hálótermek helyreállítása |
|
7.00 – 7.15 |
Reggeli |
|
7.15 – 7.50 |
Előkészület a foglalkozáshoz, orvosi vizsgálat |
|
7.50 – 9.40 |
Előadás |
|
9.40 – 10.30 |
Szünet: alosztály kihallgatás, osztály- és csoportkihallgatás |
|
10.00 |
Akadémiaparancsnoksági kihallgatás |
|
10.30 – 12.20 |
Előadás |
|
12.30 – 14.00 |
Ebéd, utána szünet |
|
13.20 |
Őrségelosztás |
|
14.00 – 17.00 |
Előadás |
|
17.30 – 20.00 |
Parancshirdetés, látogatók fogadása, ismétlés, Leventekör, különleges előadások |
|
20.00 |
Vacsora |
|
21.00 |
Takarodó |
|
21.30 |
Esti kihallgatás |
Dr. Csikány Tamás alezredes
