Beszerzés és etikai kódex

Előadásának ebben a részében Vadai Ágnes két témát érintett, melyeknek látszólag nincs közük egymáshoz. A kivetítőn két kifejezés szerepelt: beszerzés és etikai kódex. Mint mondta a beszerzés ügyével a hallgatók találkozni fognak katonai karrierjük során. Ma sokan elátkozzák a közbeszerzést a nehézkes eljárások miatt.  Mint mondta, az új közbeszerzési törvény részletes eljárási rend alapján zajlik. Hangsúlyozta, hogy fontos a beszerzések átláthatósága, és ezt véleménye szerint segítené egy egységes etikai kódex kidolgozása. Így fogalmazott: nem érdemes pénzért a tiszti becsületet odadobni. Beosztásaikban ezekkel a kérdésekkel szembe fognak találkozni. A törvényt be kell tartani, de léteznek etikai normák is, amiket egy tiszt nem léphet át. Aki nem tartja be ezeket a normákat – hívta fel a figyelmet Vadai Ágnes –, az nem méltó arra, hogy katona legyen, akár szakaszvezető, akár dandártábornok.

Tapasztalat és dinamizmus

Beszélt Vadai Ágnes a tisztjelölteknek arról is, hogy a katona élete végéig katona. Az idősüggyel való foglalkozás, a kapcsolattartás, a gondoskodás komoly feladata a tárcának. Az együtt a sárban, együtt a sírban. Önök leendő parancsnokok nemsokára felelősek lesznek a katonákért. A fiatalság gyorsan elmúló állapot. A generációk közötti együttműködés akkor jó, ha a fiatalok hajlandók tanulni az idősek tapasztalataiból, az idősek pedig hajlandók elfogadni a fiatalok dinamizmusát.

Kitért arra is, hogy az MH társadalmi elismertsége magas. Ez örömteli dolog, de vajon az itt ülő tisztjelöltek, hogyan élik meg mindennapjaikat, érzik-e a katonák azt az elismertséget, amit a társadalom érez velük kapcsolatban.  

Milyen a katonai karriermodell?

Az előadást kérdésekkel és hozzászólásokkal folytatódott.

Szarka Gábor ezredes a katonai pályaívről kérdezte az államtitkárt. Hogyan lehetne elérni, hogy a katona világosan lássa, milyen feltételek teljesítése esetén milyen lehetőség állnak előtte. Ez véleménye szerint összefügg a mobilitás feltételeinek megteremtésével is.

Vadai Ágnes válaszában elmondta, az elmúlt 18 év nem nagyon tette lehetővé a karrierépítést. Volt egy mondás a hadseregben, hogy amelyik helyőrséget felújítják, azt rövidesen bezárják. Ez nem segítette a karrierépítést. Most már vége ennek az időszaknak, de azt sehol senkinek nem lehet megígérni, hogy ha ezt vagy azt teljesíti, akkor ez meg az lesz. Az új karriermodell csak általános lehet, az egyéni karrier utakat mindig kísérni fogják szubjektív elemek, de a rendfokozati rendezés után van lehetőség rá, hogy jól működjön a karriermodell.

Meg kell teremteni a jogi alapját a karriernek, majd hozzá kell tenni ennek a humánszolgálati szféráját.

A Zrínyivel humánrendszerével kapcsolatban az államtitkár elmondta, az egyetemi oktatóknak egy idő után rotálódniuk kellene. Kizárt, hogy az az oktató, aki 20 éve az egyetemen van, ma is korszerű ismereteket képes átadni a hallgatóknak.

Katona vagy oktató?

A parancsnoki foglalkozás e részénél kért szót Dr. Nagy Kálmán okl. mérnök ezredes, az egyetem kancellára. Elmondta, nehéz a jogi háttér biztosítása, a felsőoktatási törvény, a bolognai folyamat megnehezíti a helyzetet. Sok katonai ösztöndíjas hallgató problémáját megfogalmazta, amikor elmondta: a katonának választani kell, vagy hagyományos katona lesz, vagy oktató. Ha tanársegéd lesz, akkor doktoriznia kell, a doktorihoz mesterképzés kell. Ahhoz azonban, hogy a mesterképzésbe bekerüljön, előtte három-négy éves csapatszolgálatot kell letöltenie. A nappali mesterképzés a katonáknál nem működik. A parancsnokok a jól képzett embereket nem engedik el a csapatoktól. A levelező képzést is nehéz beindítani a katonai szakoknál, mert a csapatoknál szolgáló katonák féltik a beosztásukat. Van olyan probléma is, hogy az a katona, aki csapatnál már őrnagy lehet, zászlóaljparancsnoki beosztásban, az az egyetemen éppen tanársegéd lehetne.

Nagy Kálmán javasolta, hogy a döntéshozók gondolják át a karriermodellt. Legyen szerves rész minden katona életében az egyetem. Akinek nincs oktatási tapasztalata, az nehezen nyilvánul meg parancsnokként vagy a nyilvánosság előtt. Lehetővé kellene tenni, hogy a misszióból hazaérkező katonák fél vagy egy évet az egyetemen töltsenek, és adják át tapasztalataikat akár az alap-, akár a mester-, akár a doktoranduszképzésben. Adjunk feladatot, hogy ez alatt az idő alatt a tiszt dolgozzon ki egy témakört, publikáljon, kamatoztassa tudását. Nagy Kálmán véleménye szerint ösztöndíjas hallgatóinkat azok tudják legjobban képezni, akik misszióban voltak, akiknek nagy gyakorlatuk van. A katonai szocializációt rájuk kellene bízni. Ezzel jobbá válna a tisztképzés rendszere az egyetemen.

Vadai Ágnes szerint a tisztképzés színvonalával nincs semmi baj. Ám a sok évig tartó átszervezés ideje alatt, melynek alapján a mai struktúra kialakult, nehéz volt bármilyen jó rendszert kialakítani.

Speciális egyetem

Tudomásul kell venni, hogy bármennyire is a bolognai folyamat alapján dolgozik az egyetem, mégiscsak egy nagyon speciális intézményről van szó. Miért ne alakíthatnánk, csiszolhatnánk úgy a törvényt, hogy az a Zrínyire is megfelelő legyen.

Bán Nikolett hallgató a haza védelmének, illetve Magyarország NATO szerepvállalásnak a prioritásáról tett fel kérdést.

Vadai Ágnes úgy válaszolt: a Magyar Köztársaság alkotmánya világossá teszi, hogy mi az MH elsődleges feladata: Magyarország szuverenitásának, területi integritásának biztosítása. Vajon ez csak abban nyilvánul meg, hogy ott állunk a határon és védjük azt. Vagy a szuverenitás, az integritás túlmutat a területi integritáson? Véleménye szerint létezik a Magyar Köztársaságnak fizikai területe, de hozzátartozik a demokratikus elveknek az összessége is, és ezt is védenünk kell. Mi a NATO-ban nem a NATO-nak, hanem magunknak dolgozunk. Nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy nemzeti vagy NATO. A NATO mi vagyunk.

Egri Magdi