Folytatódott a Napjaink hadtudománya elnevezésű konferenciasorozat, melyet a Magyar Hadtudományi Társaság, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az MTA Hadtudományi Bizottsága indított el még 2009-ben. Amint az prof. dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, az MTA Hadtudományi Bizottsága elnökének megnyitójából kiderült, a sorozat eddigi konferenciáin a hadtudomány helyzetével és aktuális feladataival, valamint a hadtudomány és katonai műszaki tudomány rendszerével foglalkoztak.

 

A mostani konferencia a békemissziókról szólt. Az előadók vizsgálták a békemissziók helyét a hadtudományban, áttekintették a tevékenységet szabályozó nemzetközi és hazai jogi hátteret.

Szenes tábornok üdvözölte a konferencia résztvevőit, köztük a szép számmal megjelent hallgatókat és doktoranduszokat, majd átadta a moderátori feladatokat dr. Nagy László ezredesnek, az MHTT elnökének.

Talán a téma szigorú szabályozottsága, érzékenysége miatt történt, hogy szinte minden előadó kérte, előadását, javaslatait a hallgatóság tagjai vegyék magánvéleményként.

 

Nemzetközi szerepvállalás változása – új szabályozás

 

Először Dr. József Péter, a HM jogi szakállamtitkára kapott szót. Előadásának címe A konfliktusok, ezen belül a békeműveletek újszerű szereplői és kihívásai a nemzetközi hadijog tükrében. József Péter a gyakorlati kérdésekről, a szabályozási dilemmákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a jog szerepe a békemissziókkal kapcsolatban igen erőteljes, a törvények, rendeletek előkészítése alapos, aprólékos jogi munkát igényel. Elmondta, az MH nemzetközi szerepvállalásának folyamatos változása újabb és újabb szabályozások kidolgozását teszi szükségessé.

 

Az előadó felvázolta a jogi főosztály sokrétű tevékenységét a nemzetközi hadijog kidolgozásában és érvényesítésében, oktatásában, tankönyvek készítésében, jogi konferenciák megtartásában, a jogi és igazgatási szolgálat biztosításában stb. Beszélt arról, hogy a hadijog nem kellő ismerete súlyos problémákat okozhat. Örömmel számolt be róla, hogy a magyar szerepvállalással szemben ilyen kifogások nem merültek fel.

 

A missziók csoportosítása, trendek

 

Dr. Isaszegi János vezérőrnagy, az MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka A békemissziók (válságkezelő műveletek) általános jellemzéséről, trendjeiről beszélt előadásában. Mint mondta, a békemissziókat többféleképpen lehet csoportosítani. Létezik a generációs csoportosítás, az irányítás szerinti csoportosítás és az erőalkalmazás szerinti csoportosítás. 1988-ig az ENSZ 13 békeműveletet vezetett le. Ez az 1. generációs békemissziók körébe tartozik. Ezek békés missziók voltak, a felek meg tudtak állapodni, béke volt, amikor a békefenntartók megjelentek. 1988-tól a békeműveletek nagyságrendje és jellege is változott. Ugyanakkor az eredményessége nem nőtt. A mai napig vitatja az ENSZ a misszióinak sikerét. Siker-e a pillanatnyi rend, vagy az számit eredménynek, hogy el tud indulni az adott országban egy normális élet, a gazdasági fejlődés.

 

Boda tábornok előadásának második részében a békeműveletek stratégiai kihívásairól szólt.

Szembe kell nézni azzal, hogy a létszámigény folyamatosan növekszik. Ma 10 ezer rendőr szolgál a világon különböző missziókban, és ez a szám növekedni fog. Minőségi személyzetre van szükség, ami képzési és pénzügyi forrásokat igényel. Előadásában felvázolta, hogy milyen új típusú rendvédelmi feladatok jelentkeznek, pl. parlamentek rendészeti bizottságainak felkészítése, polgári szakértők felkészítése, antiterrorista szakértők képzése stb.

Mindig szükség van jogalapra

Dr. Végh Károly, a HM Jogi főosztály tanácsosa A nemzetközi békeműveletek végrehajtásának nemzetközi jogi kereteivel foglalkozott. Mint előadásának címében jelezte: az emberi jogoktól a humanitárius nemzetközi jogig.

Hangsúlyozta, a nemzetközi békeműveletek megindításához mindig szükség van jogalapra, ez lehet a fogadó ország beleegyezése vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata A nemzetközi közösség akkor tart legálisnak egy beavatkozást, ha az a Biztonsági Tanács megerősítésével történik. Áttekintette, hogy mit kell tartalmaznia egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak, így a feladat lényegét, az elérendő célt, eszközöket, a fogadó állam kötelezettségét.  

Előadásának további részében Végh Károly felsorolta a küldő állam jogait (például a missziós katonát kötelezi saját államának joga, saját honvédelmi törvénye, az államot kötelező nemzetközi szerződések). Áttekintette a nemzetközi emberi jogi normákat: az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, a küldő államot kötelező joggyakorlatot, a fogadó államban érvényes jogokat. Végigvette az alapvető emberi jogokat a békeművelete során, ilyen az élethez, az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, embertelen bánásmód tilalma, a rabszolgaság tilalma, a fair eljáráshoz való jog, a diszkrimináció tilalma.  Rámutatott: előfordul, hogy a műveleti követelmények és az emberi jogok ellentétbe kerülnek. Dilemma, hogy ilyenkor melyik élvez elsőbbséget.

Szabályok és korlátok

Dr. Varga Attila alezredes, a HM Jogi Főosztály osztályvezető-helyettese előadásában a békeműveletek végrehajtásának szabályairól és a parancsnoki döntéshozatal korlátairól beszélt. Alapvetés, hogy a békeműveleteket a jogszerűség, a multinacionalitás és a nemzeti hatáskörök alapján kell végrehajtani. Csak mandátum alapján indulhat a békeművelet, végrehajtása alatt alkalmazni kell a vonatkozó jogszabályokat. A multinacionalitás szükségessé teszi az egységes értelmezést. A művelet végrehajtási szabályok utasításokat, felhatalmazásokat és korlátozásokat tartalmaznak. Fontos, hogy a parancsnokok megértsék és egységesen érvényesítsék ezeket a szabályokat.

A műveleti végrehajtási szabályoknak azonban vannak megismerési korlátai, ezek közé sorolta a nyelvi korlátokat, a minősített információkat, a szabályok misszióspecifikusságát, vagyis, hogy a szabályok műveletenként, nemzetközi szervezetenként eltérőek.

Lehet-e egységesíteni a műveleti szabályokat, tette fel a kérdést. Majd megfogalmazott egy komoly dilemmát: a multinacionális tevékenység is egyszemélyi parancsnoki felelősséggel jár. A nemzetközi parancsnok olyan feladatra ad parancsot, amire nemzeti korlátozás van. Mi történik, ha a katona ennek során megsebesül. Tipikus nemzeti korlátozások lehetnek a földrajzi, képességbeli, technikai eszközök igénybevételének korlátozása. Varga Attila javaslata szerint a nemzeti korlátokat csökkenteni lehet a belpolitikai indíttatású korlátok elkerülésével, a döntési hatásköröknek a lehető legalacsonyabb szintre telepítésével, a művelettervezők időben történő tájékoztatásával.

Beszerzési szabályok és missziók

A szünet után kiegészítések, hozzászólások hangzottak el. Dr. Székely György dandártábornok, a katonai jogi és hadijogi társaság elnöke beszámolt az 1977-ben alakult társaság feladatairól, tevékenységéről, a nemzetközi együttműködés terén tett erőfeszítéseiről.

Schmidt Zoltán mk. alezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság részéről a missziók szabályozásának logisztikai tapasztalatairól, a műveletek logisztikai szabályozásának rendjéről szólt. Elmondta, hogy a békefenntartó feladatot ellátó új katonai szervezetek sok esetben technikai megállapodás nélkül kezdik meg a feladatot. Beszélt arról, hogy a beszerzési eljárások nem misszióbarátok. A logisztikai szabályozók jelentős része a 60–70-es években készült.

Dilemmaként fogalmazta meg, hogy a kontingens parancsnoknak be kell tartania a békeszabályozókat, és meg kell őrizni a katonáinak életét.

Problémaként vetette fel, hogy egy misszió vagy váltás akkor fejeződik be, ha a benne részt vevő katona elszámolt az utolsó felszerelésével is. Ha hiány merül fel, az állományilletékes parancsnoknak kell lefolytatni az eljárást, de ha a katona már visszatért az alakulatához, akkor az anyaalakulat parancsnokára marad a feladat, ami a sok egyéb teendő miatt sokszor elhúzódik.

Szenes tábornok reagálásában elmondta, a NATO-ban egészen másként működnek a dolgok. Amint megkapják a feladatot, megkapják hozzá a ,,pénzt paripát fegyvert”. Ennek kialakult rendszere van. Nálunk a feladat kiadása után kezdik megfogalmazni a végrehajtási szabályokat.

Varga László ezredes, az MHTT Védelemgazdasági Szakosztálya nevében a békemissziók védelemgazdasági és közbeszerzési kérdéseiről szólt, beszámolt a szakosztály tevékenységéről. Véleménye szerint a közbeszerzési szabályozás megnehezíti a műveletek anyagi biztosítását. A gyakorlati élet azt bizonyítja, hogy a gyorsan változó körülmények gyors eszközbeszerzéseket tesznek szükségessé, ezt a közbeszerzési eljárás jelenleg nem teszi lehetővé.

A magas színvonalú, végig érdekes kérdéseket és dilemmákat felvető, valamint javaslatokat is tartalmazó konferenciát Szenes tábornok zárta.

A konferencia anyaga, beleértve Isaszegi tábornoknak a NATO ACT 2010. évi C-IED konferenciáról szóló tájékoztatóját a Hadtudomány című online folyóiratban megjelenik.   

Egri Magdi