A Kar rövid története

A Kossuth Lajos Hadtudományi Kart az egyetem megalakításával egy időben 1996-ban szervezték meg. Mai szervezeti, oktatási struktúrája 1997-ben alakult ki, a Hadtudományi Kar és a Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar integrációjával.

Az intézmény jogutódja az 1808-ban alapított Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának és az 1947-ben alapított Honvéd Kossuth Akadémiának. és az 1967 szeptember 01-től felsőfokú katonai tanintézetként működő Kossuth Lajos Katonai Főiskolának..

A Kar ebben az évben ünnepli a Honvéd Kossuth Akadémia megalapításának 63-dik és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola megalapításának 43. évfordulóját. A KLHTK 2010. szeptember 19-én Kossuth Lajos születésének 208. évfordulóján ünnepséget tart az Egyetemen, illetve Cegléden.

A magyar alapfokú tisztképzés első tanintézete a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia volt.

1947–49-ig a tisztképzés a Honvéd Kossuth Akadémián történt. 1949-től 1956-ig a fegyvernemi tiszti iskolák, azt követően integrálva az Egyesített Tiszti Iskola (ETI) Budapest és Szentendre székhellyel működött.

1967. szeptember 01-vel megszűnt az Egyesített Tiszti Iskola, és felállításra került három katonai főiskola, köztük a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, ahol a szárazföldi haderő részére – 4 éves képzéssel parancsnoki szakon általános iskolai pedagógiai, majd kollégiumi nevelőtanári, a műszaki fegyvernemnél üzemmérnöki képzéssel – folyt a képzés.

1967-től a BM Határőrség részére a főiskolán történik a határőr tisztképzés. A képzés belső tartalmában a mindenkori csapat igényeknek megfelelően történtek a változtatások, a korszerűsítések. Főiskolai oktatás korszerű európai szintű feltételei – 4 éves képzési idővel – 1968-1985-ig, valamint 1991-től napjainkig több ütemben teremtődött meg. Az 1986/87. tanévtől 1990/91. tanévig 3 éves képzési rendszerben folyt, ezzel párhuzamosan megváltozott a katonai főiskolán szerezhető polgári képesítés tartalma és megnevezése. Ennek megfelelően az intézmény gépesített lövész, harckocsizó, felderítő szakon harcjármű üzemeltető üzemmérnöki, tüzér szakon fegyverzet üzemeltető üzemmérnöki, műszaki szakon katonai, illetve közlekedési építő-üzemmérnöki, határőr szakon pedig kollégiumi nevelőtanári képesítést adott.

1991-től ismét 4 éves tisztképzési rendszerben – illeszkedve a magyar felsőoktatási képzéshez – a polgári képesítés parancsnoki szakon üzemmérnök-tanár, műszaki szakon mélyépítő üzemmérnök, tüzér szakon pedig földmérő üzemmérnök. Az 1993. évi felsőoktatási törvény életbelépése óta mérnök tanár, mélyépítő-mérnök, földmérő-mérnök végzettséget biztosított az intézmény. Jelenleg katonai vezetői-, biztonság- és védelempolitikai, határrendészeti és védelmi vezetői szakra jelentkezhetnek a pályázók. A kar 2001-ben a katonai vezetői és a határrendészeti és védelmi vezetői szakon első ízben bocsátott ki tiszteket. A kar 2002-ben első alkalommal bocsátott ki biztonság és védelempolitikai szakon egyetemi alapképzésben végzett hallgatókat.

A Kar székhelyét 2001. augusztus 01-ével Budapesten, az egyetem Üllői úti bázisán jelölték ki. A Hadtudományi Kar szakmailag önálló karként – az egyetem más karaival, valamint a polgári felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel együttműködve – a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, a Belügyminisztérium, valamint más szervek által támasztott és a kormány által kiadott „Képesítési követelmények” alapján tiszteket képez a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint biztonságpolitikai szakértőket az állami szervek részére.

A Kar 2004. július 19-én vette fel újból Kossuth Lajos nevét. A Kar megnevezése Kossuth Lajos Hadtudományi Kar.

A Kar legfelsőbb szintű vezető testülete a Kari Tanács, amely véleményezési-, javaslattevői joggal rendelkezik. A Kar polgárai a Kari Tanács tagjait 2006. decemberében — az új felsőoktatási törvénynek megfelelően — újraválasztották.

A Kar hallgatóinak jogviszonyával, élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével, tanulmányi munkájával és fegyelmi ügyeinek rendezésével az önkormányzati jogú testületek foglalnak állást.