,,– Na ugye, megmondtam, hogy lesz mentorrendszer.” Ezzel a mondattal kezdte bevezetőjét prof. dr. Szabó János rektor egyetemünk mentorrendszerének alapító ülésén. Kitartó előkészítő munka után, 2009. május 25-én jutott a mentorrendszer odáig, hogy megtarthattuk az alapító ülést, s az alapítók ünnepélyes keretek között aláírhatták az alapító okiratot..

Lőrincz Kálmán nyá. vezérezredes, Deák János nyá. vezérezredes, Végh Ferenc nyá. vezérezredes, Fodor Lajos nyá. vezérezredes, Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, Havril András nyá. vezérezredes egykori vezérkari főnökök és Tömböl László vezérezredes jelenlegi vezérkari főnök az alapítók. Tömböl László vezérezredes vezérkari főnök afganisztáni útja miatt személyesen nem tudott részt venni a mentori rendszer indulásánál, az ő teljes körű támogatásáról biztosította a jelenlévőket Mikita János mk. altábornagy, vezérkari főnök helyettes.

Amint azt Szabó János rektor hangsúlyozta, a mentorrendszer lényege, hogy az elmúlt évtizedek katonai tapasztalatai, a minták, amit a honvédség kapott, intézményesen is kerüljön vissza az egyetem életébe, a leendő tisztek szocializációjába.

Az ünnepélyes alkalom nem jelentette azt, hogy nem kerültek szóba a mentorrendszer vitatott kérdései. Az egyik ilyen, hogy a mentorok a nyugállományúak köréből kerüljenek-e ki, vagy lehetnek aktív mentorok is. Felmerülhet annak a veszélye, hogy az aktív mentor akár jogtalan előnyöket is tud szerezni a támogatottjának. Míg Fodor Lajos megkérdezte, hogy mi az oka, hogy aktív mentorok is működnek a rendszerben, Lőrinc Kálmán éppen hogy nem lát benne nagy veszélyt. Az idősebb generáció értékközvetítő szerepe ugyan nem vitatható, de nem tekinthetünk el attól a történelmi változástól, ami az elmúlt 20 évben bekövetkezett, és attól a különbségtől, ami a ma már nyugállományban lévők és a ma szolgálók körülményei között van. Lőrincz Kálmán arról is beszélt, hogy fiatal korában nem szerette, ha az öregek tanácsokat adtak, később, éppen a tapasztalatai vezették rá, hogy oda kell figyelni az idősek véleményére. Fontosnak tartotta, hogy a mentoroknak nem diktálniuk és igét hirdetniük kell, hanem a fiatal tiszteket választásra késztetni. Arra bíztatni, hogy keressék meg a maguk értékeit.

Deák János szerint nem baj, ha aktív, szolgálatban álló emberek vállalnak mentorálást. Ők vannak misszióban, ők rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal.

Fodor Lajos szerint más a helyzete a hivatásosoknak és más egy nyugállományúnak, ebben érdemes tiszta vizet önteni a pohárba. Nem lenne jó, ha a mentori rendszerbe belekerülnének ,,csókosok”-nak hívott kapcsolatok. Egy láthatatlan mentorrendszer eddig is működött, lehet, hogy épp az jelent majd előnytelenséget, aki nyugállományú mentort kap.

Szarka alezredes úgy fogalmazott: ez a probléma amúgy is létezik, teljesen úgysem tudjuk kizárni. Ha valaki mentor, kontrollálható lesz a tevékenysége.

Rögtön felvetődött egy másik kérdés is, Végh Ferenc fogalmazta meg: mi történik akkor, ha a mentor és a mentorált közötti kapcsolat nem helyes, ha nem találják meg, ha nem tudják kialakítani egymással a jó kapcsolatot. Ronkovics József nyá. vezérőrnagy, a védnöki testület operatív irányítója válaszolt. Lesz egy-két hónap az ismerkedésre, a találkozásokra, ez alatt eldönthető, hogy megfelelő-e a mentorálás, jó-e a kapcsolat a két ember között.

Dr. Ujj András egy másik lehetséges aspektust vetett fel a mentor és a mentorált kapcsolatában. Mint mondta, tisztában vagyunk azzal, hogy mekkora felelősség a mentori rendszer bevezetése. Vajon be tudjuk-e építeni a szükséges fékeket, kontrollokat a rendszerbe. Mi van akkor, ha nem jó kezekbe kerül a mentorált. Mi van akkor, ha maga az irány nem jó?

A védnöki testület figyelő, kontrolláló tevékenysége az, amelyik ebben komoly szerepet játszik – mondta Ronkovics József. Van garancia, hogy a nyomon követés folyamatában kiderüljön, hogy esetleg az irány se jó.

Szabó János rektor így fejezte be a vitát: ennek a mozgalomnak a kereteit jól kell megfogalmazni. A tiszti testületi szellem adalékai találnak gazdára, embertől emberhez. Informális kapcsolatokról van szó, amihez keressük a formális kereteket. A modern korban az emberek elidegenedik egymástól, az ember-ember viszony kiüresedik. Ezt a folyamatot szeretnénk visszafordítani.

Miután az egyházak képviselői felavatták a Ludovika szobát, amely otthont ad a mentorrendszernek, Szarka alezredes a mentorrendszer alapítóinak bemutatta a tervezett hallgatói díszegyenruha három változatát. A volt vezérkari főnökök élénk eszmecseréje után kiderült, nekik is a magyar hagyományokat őrző változatok tetszenek.

Az alapító okirat ünnepélyes aláírása után az alapító mentorok díszkulcsot kaptak ajándékba, ami a Ludovika szoba ajtaját nyitja. Havril András nyá. vezérezredes és Tömböl László vezérezredes, vezérkari főnök az alapító okiratot egy későbbi időpontban írja alá.

Ezzel a jelképes és most már a valóságos kulcs is a mentorok kezébe került.